Szolnok fejlődik, folyton ezt hallani. Nos, akkor vajon miért is van a belvárosban annyi üres, kiadó üzlethelyiség? Ez csak az egyik jele annak, hogy Szolnokon sem éppen luxemburgi méreteket ölt az életszínvonal.
Másik jele, hogy Szolnokon szolgáltatásokban sem nagyon lehet dúskálni, például alig van szállodai kapacitása. Igaz, épül most egy Tiszakavics, de az is kevés lehet az üdvösséghez. Persze nincs is annyi látnivaló a városban, hogy turisták özönét kelljen elhelyezni.
Régen is volt igény szállodára, lásd a volt Nemzeti Szálloda épületét, ami jelen állapotában siralmas néz ki a belváros szívében. Évek óta elhagyatott, állapota pusztuló.
Lebontani minden bizonnyal drága mulatság lenne, bár ha a volt Damjanich Uszodát nézzük, akkor semmi sem tűnik lehetetlennek.
Újrahasznosítani pedig még inkább őrületes költségekkel járhat. Patthelyzet. Szerencsére régen jól megépítették, így egyelőre nem omladozik, nincs szükség “életmentő” beavatkozásra. Várja sorsának jobbra fordulását. Addig azonban a város egyik szégyenfoltja marad.
A Nemzetiről a BlogSzolnok is írt annak idején. A cikkből kiderül, hogy 1971-ben fogadhatott állítólag utoljára vendégeket. Ráadásul Szolnok legújabbkori történetében kifejezetten fontos mérföldkőnek számít a szálló: saját áramfejlesztője révén, ebben az épületben gyúlt Szolnokon először villanyvilágítás.
